Fáradtság, légzési nehézségek, depresszió: bizonyos egészségügyi panaszok még a COVID-19-fertőzés leküzdése után is jelentkezhetnek. Egyre nyilvánvalóbb, hogy hányan szenvednek a Long COVID-tól. Jelenleg még nincsenek pontos ismereteink arról, hogyan előzhetők meg ezek a hosszú távú következmények, mivel a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek – aminek társadalmi és gazdasági következményei is vannak. Tudjon meg minden fontos információt erről a témáról itt.
Betegség a fertőzés után is
Long COVID: Amikor a SARS-CoV-2-fertőzésen már túl van a beteg, de a tünetek több mint 4 hétig fennállnak. Ha a panaszok 12 hét elteltével sem szűnnek meg, Post-COVID szindrómáról (PCS) beszélünk. Ez akkor is érvényes, ha a tünetek ezen időszak után újra jelentkeznek és legalább két hónapig fennállnak – magyarázza az MDR brisant című műsora.
Melyek a Long COVID tünetei?
A panaszok eltérőek lehetnek – fizikai vagy pszichés jellegűek –, és korlátozhatják az érintetteket a mindennapi tevékenységeikben és életminőségükben. A Robert Koch Intézet (RKI) szerint a következő tünetek különböző kombinációkban, súlyossággal és időtartammal jelentkezhetnek:
- Fáradtság, kimerültség és csökkent terhelhetőség (úgynevezett fáradtság szindróma/fatigue),
- Légszomj,
- Koncentrációs és memóriazavarok (úgynevezett „agyköd”),
- Alvászavarok,
- Izomgyengeség és fájdalom,
- Pszichés problémák, például depressziós hangulat és szorongásos tünetek,
- valamint a szaglás és az ízlelés elvesztése
„Egyes embereknél a SARS-CoV-2-fertőzés következtében olyan tünetegyüttes alakul ki, amely hasonlít a krónikus fáradtság szindrómára (Myalgikus Encephalomyelitis/Krónikus Fáradtság Szindróma, ME/CFS)” – állítja az RKI. Bár az okok még nem tisztázottak, a vírusfertőzést követő immunválasz fontos szerepet játszik.
A Long COVID kapcsán szervi szövődmények is előfordulhatnak. Ezek közé tartoznak:
- A tüdőfunkció romlása,
- Veseműködési zavarok,
- Szív- és érrendszeri betegségek (pl. szívizomgyulladás, szívroham, stroke és tromboembólia), valamint
- Diabetes mellitus (cukorbetegség)
Ezenkívül a már meglévő alapbetegségek is súlyosbodhatnak a Long COVID miatt, amint azt a német S1-es irányelv a Post-COVID/Long-COVID kezelésére (Tudományos Orvosi Társaságok Munkacsoportja, AWMF) rögzíti.
Melyek a kiváltó okok?
A Long COVID okai még nem tisztázottak, de már vannak kezdeti eredmények. Az RKI kifejti, hogy „bizonyítékok vannak arra, hogy a krónikus gyulladás és a kis erek elzáródása (mikrotrombózisok), az Epstein-Barr vírus aktiválódása és autoimmun folyamatok is szerepet játszanak a hosszú távú egészségügyi következmények kialakulásában.”
A kutatás továbbra is kulcsfontosságú a jobb felismerés és a kezelési lehetőségek megtalálása érdekében. Jelenleg az RKI szerint a rendelkezésre álló adatok még túl korlátozottak.
A Long COVID gyakorisága ezért még nem becsülhető meg megbízhatóan. Különböző tanulmányok eltérő becsléseket adnak. Egy 23 áttekintő és 102 eredeti tanulmányt összefoglaló elemzés szerint a nem kórházi kezelésben részesült felnőttek körében a Long COVID aránya 7,5% és 41% között változott – foglalja össze az RKI.
„Azoknál a felnőtteknél, akiket COVID-19 betegség miatt kórházba kellett szállítani, 37,6% számolt be hosszú távú egészségügyi következményekről. Ezenkívül vannak kezdeti bizonyítékok arra, hogy a hosszú távú következmények gyakorisága a vírusvariánstól függően eltérő lehet” – közölte az RKI.
Néhány, a Long COVID-ot befolyásoló tényező azonban már ismert. Az RKI szerint a hosszú távú következmények kockázata a betegség súlyosságával nő. A meglévő alapbetegségek szintén növelik a Long COVID kockázatát. Ezenkívül az összefoglaló tanulmány megállapítja, hogy a Long COVID kockázata különösen akkor nő, ha például magas a vírusos terhelés vagy cukorbetegség áll fenn.
A nők és a lányok gyakrabban érintettek. A felnőttek körében a fiatal és középkorúak érintettek gyakrabban. A tinédzsereket is jobban érinti, mint a kisgyermekeket. A brit kormány egy tanulmánya szerint az egészségügyi dolgozók és a társadalmilag hátrányos helyzetű régiókban élők különösen gyakran érintettek a Long COVID-ban.
A Long COVID és a kapcsolódó kezelések kutatása világszerte zajlik, beleértve a Long COVID gyógyszeres kezelését is. Németországban az ezért felelős hatóságok a Szövetségi Gyógyszer- és Orvostechnikai Intézet (BfArM) vagy a Paul Ehrlich Intézet (PEI) – tájékoztat a Szövetségi Egészségnevelési Központ (BZgA).
Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?
A kutatások hiánya miatt még nincs olyan kezelés, amely a Long COVID okát célozná meg. A hosszú távú következmények kezelése az adott egészségügyi problémák típusától függ. A kezelést háziorvosok és szakorvosok végzik. A BZgA szerint a következő intézkedések hasznosak lehetnek a Long COVID esetében:
- Rendszeres orvosi ellenőrző vizsgálatok
- Fizikoterápia (pl. gyógytorna, légzőtorna)
- Mozgásterápia (pl. erősítő vagy állóképességi edzés)
- Ergoterápia (pl. terhelhetőségi tréning vagy kognitív tréning)
- Logopédia (pl. beszéd- vagy nyelészavar-terápia)
- Pszichoterápia
- Bizonyos gyógyszerek alkalmazása
„A Post-COVID betegek túlnyomó többsége profitál a gondosan adagolt állóképességi edzésből és mozgásterápiából” – mondja Volker Köllner, a brandenburgi Teltow-ban található Seehof Rehabilitációs Központ orvosi igazgatója a brisant műsornak. Ehhez a Német Pneumológiai és Légzőszervi Társaság ajánlásai kulcsfontosságúak. Ők adták ki a Long COVID-betegek kezelésére vonatkozó irányelveket.
Milyen következményei vannak a gazdaságra, az egészségügyre és a társadalomra nézve?
„A tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy nemcsak a SARS-CoV-2-fertőzés akut következményeit, hanem a fertőzés hosszú távú egészségügyi hatásait is komolyan kell vennünk és jobban meg kell értenünk. Csak így tudjuk a hosszú távú egészségügyi következményekkel küzdő embereket igényeiknek megfelelően támogatni, és jobban felkészíteni egészségügyi rendszerünket és társadalmunkat a jövőbeli válságokra” – figyelmeztet az RKI.
A Long COVID-hoz kapcsolódó tünetek súlyos károsodásokat okozhatnak. Ez az RKI szerint a mindennapi funkciók ellátásában tartós fogyatékossághoz, valamint az életminőség és a társadalmi részvétel csökkenéséhez vezethet.
A Long COVID következményei tehát nemcsak az érintetteket, hanem a társadalmat, a gazdaságot és az egészségügyi rendszert is érintik. A tünetek súlyosságától függően munkaképtelenség vagy munkahelyi hiányzások és szükséges orvosi kezelések fordulhatnak elő. Ilyenek például a terápiák vagy a rehabilitációs intézkedések. Azonban az ezen a területen végzett vizsgálatok eredményei még nem véglegesek vagy átfogóak. Továbbá, „a hosszú távú egészségügyi következmények indokolhatják az egészségügyi rendszer igénybevételét vagy a munkaképtelenséget akkor is, ha azokat nem ismerik el és nem dokumentálják Post-COVID-19 állapotként” – mutat rá az RKI.
Az érintettek néha hetekig vagy hónapokig betegállományban vannak. Jacob és munkatársai (2021) tanulmányában járóbeteg-ellátási adatokat elemeztek. Megállapították, hogy a COVID-19 diagnózissal rendelkező felnőttek 5,8%-a még a diagnózis után 4 héttel is betegállományban volt. Az RKI hivatkozik a német törvényes balesetbiztosítás (DGUV) információira is. Eszerint 195 739 főnél már elismerték a COVID-19-cel kapcsolatos foglalkozási megbetegedést (2022.06.30-i állapot).
Egy német kohorszvizsgálat (Günster et al., 2021) szerint a kórházban kezelt COVID-19-betegek 180 napos halálozási aránya 30%, az újbóli kórházi felvétel aránya pedig 27%.
Melyek a legfrissebb kutatási eredmények?
Néhány friss kutatási eredmény arra utal, hogy a Long COVID károsítja az emberi agyat:
MRI-vizsgálat Delhiben (India)
Az Indiai Műszaki Intézet kutatói 46 Long COVID-beteg és 30 egészséges kontrollszemély MRI-felvételeit vizsgálták. Erről a Spektrum der Wissenschaft számolt be. Az úgynevezett mágneses szuszceptibilitást vizsgálták. Ez határozza meg, hogy bizonyos anyagok, például a vér és más szövetek milyen erősen jeleníthetők meg mágneses térben. Ez lehetővé teszi egyes neurológiai betegségek azonosítását, beleértve a mikrovérzéseket, agydaganatokat és stroke-okat.
A mintában vizsgált betegek leggyakoribb tünetei a fáradtság, alvászavarok, figyelemzavarok és memóriaproblémák voltak. Az eredmény: az egészséges egyénekhez képest a Long COVID-betegeknél szignifikánsan magasabb szuszceptibilitási értékeket mértek a frontális lebenyben és az agytörzsben.
„Ezek az agyi régiók összefüggésbe hozhatók a fáradtsággal, álmatlansággal, szorongással, depresszióval, fejfájással és kognitív problémákkal” – mondja Sapna S. Mishra, a tanulmány társszerzője és az Indiai Műszaki Intézet doktorandusza a Spektrum der Wissenschaftnak. Más régiók is érintettek, például az agytörzs jobb ventrális diencephalikus régiója. Ez többek között koordinálja az érzékszervi és motoros jelek továbbításáért felelős hormonokat és a cirkadián ritmust (alvás-ébrenlét ciklus).
Összességében a tanulmány súlyos, hosszú távú koronavírus-szövődményekre mutat rá, hónapokkal a felépülés után. Az eredmények azonban csak egy kis időablakból származnak, és további hosszú távú vizsgálatokra van szükség.
Gyógyszervizsgálat Svájcban
Két svájci tanulmány jelenleg azt teszteli, hogy a sclerosis multiplex kezelésére használt gyógyszerek enyhíthetik-e a Long COVID tüneteit. Ez azonban csak a kognitív tünetekre, például a koncentrációs, memória- és gondolkodási problémákra vonatkozna, amint azt a Svájci Rádió és Televízió (SRF) kifejti.
Dominique de Quervain idegtudós (Bázeli Egyetemi Pszichiátriai Klinikák) gyógyszervizsgálatának részeként azt vizsgálják, hogy a fampridin segíthet-e a Long COVID tüneteinek kezelésében. A fampridin a sclerosis multiplex (MS) kezelésére engedélyezett.
A tanulmány azon a feltételezésen alapul, hogy a kognitív Long COVID-tünetek az agyi idegi ingerületátvitel csökkenése miatt következhetnek be, az SRF szerint. Az idegi átvitelhez az idegsejteknek káliumra van szükségük, amelynek távozását a sejtek körüli mielinhüvely akadályozza meg. Egereken végzett megfigyelések alapján felmerült a gyanú, hogy a mielinhüvely károsodhat a COVID-fertőzések után. Ennek eredményeként az idegsejtek káliumot veszítenének, és az impulzusok csak rosszul vagy egyáltalán nem továbbítódnának.
Itt jönne képbe a fampridin. A hatóanyag blokkolja az idegsejtek káliumcsatornáit. Ez megakadályozza a káliumvesztést. Állatkísérletekben kimutatták, hogy az elektromos impulzusok ennek eredményeként jobban továbbíthatók. Ez a kezelés azonban csak tüneti kezelés, míg az okok kezelését még kutatni kell. Ezt hangsúlyozza de Quervain az SRF-nek.
Alzheimer-kór a Long COVID következményeként
A Kölni Közlöny információi szerint Prof. Dr. Martin Korte fertőző betegségekkel foglalkozó kutató az Alzheimer-kór új hullámára figyelmeztet a Long COVID következményeként. Tanulmányokban kimutatták, hogy azok az agyak, amelyek Long COVID-ban és agyködben szenvednek, memóriazavarokkal és koncentrációs nehézségekkel küzdenek, „10-20 évet öregedtek” – mondta Korte. Továbbá, a „memória szempontjából fontos agyi régióban, mint a hippocampus, képződő új idegsejtek száma” sokkal jelentősebben csökken a Long COVID-betegeknél.
A Long COVID-ot nagyon komolynak tartja, mert „az agyi gyulladásos folyamatok az Alzheimer-kór és más neurodegeneratív betegségek kockázati tényezői is”. A kezeléshez új gyógyszerosztályokra van szükség – a Long COVID és az Alzheimer-kór ellen. A kockázatot nem szabad alábecsülni – hangsúlyozza Korte. Ha figyelmen kívül hagyjuk a Long COVID-ot, akkor „felerősítjük azt az Alzheimer-hullámot, amely 10-20 év múlva vár ránk”.
Új bizonyítékok a kimerültségi szindróma okáról
A Bécsi Egyetem és a Bécsi Orvostudományi Egyetem Joint Metabolome Facility kutatócsoportja új bizonyítékokat talált a Long COVID-hoz kapcsolódó kimerültségi szindrómára. A Hospital & Management szerint nem a túlzott gyulladásos reakciók, hanem a gyulladáscsökkentő anyagok felelősek a tünetekért. Ezek az anyagok közé tartozik például a hipaforin, amelynek szintje emelkedett volt a vizsgált Long COVID-betegeknél. „A hipaforinról ismert, hogy képes spontán alvást indukálni állatokban, ami közvetlen kapcsolatot sugall a kimerültségi szindrómával” – írja a K&M.
Bár most már vannak további bizonyítékok a Long COVID-ról és konkrétan a kimerültségi szindrómáról, további kutatásokra van szükség.
Hogyan előzhető meg a Long COVID?
Mint említettük, jelenleg kevés ismeret áll rendelkezésre a Long COVID megelőzéséről. Az egyik legjobb lehetőség a fertőzés elkerülése az ismert fertőzésmegelőzési intézkedésekkel (AHA+L szabályok). Ezenkívül az RKI szerint vannak bizonyítékok arra, hogy „a teljes SARS-CoV-2 elleni oltás nemcsak a súlyos COVID-19-betegség ellen véd, hanem csökkentheti a Long COVID tüneteinek gyakoriságát és súlyosságát is egy áttöréses fertőzés után.”
Azonban a rendszeres COVID-19 tesztelés, amely megelőzheti a fertőzéseket, továbbra is fontos ebben az összefüggésben. A parahealth-nél ezek az antigén tesztek olcsón és gyorsan elérhetők.
Ajánlott termékek
Leave a comment
All comments are moderated before being published.
Ezt a webhelyet a hCaptcha rendszer védi, és a hCaptcha adatvédelmi szabályzata, valamint szolgáltatási feltételei vonatkoznak rá.